A fényes félhomály utakon
porhüvelyt képzel az atom.
Mereng, s benne az üres kéreg
alatt a tárgyak elenyésznek,
mint hegycsúcsok haván a nyom.
Magjában reszket a sötét,
a testhálót árnyakkal metszi szét.
Majd szerényen, ponttól pontig
a feledésben lassan szerteoszlik.
Egy ember élt.
2001.04.23.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése